MAGYARORSZÁGOM.blog.hu

 Az Európai Uniós források felhasználásával az a legynagyobb gond, hogy úgy tekintenek rá, mintha talált pénz lenne.

Pedig adomány nem létezik. Az uniós támogatásokért cserébe eltöröltük a határokat, nincsenek védővámok, illetékékek... Az állam a határok lebontásával jelentős bevételtől esett el. Ténylegesen többet kap Magyarország, mint amennyit befizet, de

ezt a pénzt azért kapjuk, hogy felzárkozzunk, hogy az országunkat fejlesszük; ezt úgy tudjuk a legjobban megvalósítani, hogyha a termelékenységet, a munka hatékonyságát növeljük.

Lássuk be, hogy soha meg nem térülő presztízsszempontokból megvalósuló beruházások ezt nem segítik elő.

Új munkahelyeket kellene ezekből a forráslokból teremteni, új technológiákat bevezetni.
Modern gépeket vásárolni,  új piacot kiépíteni, a kisvállalkozók termelését / termelékenységét növelni.

Néhány példa igazán szúrja a közvélemény szemét:

Kőröshegyi völgyhíd, M6 Autópálya
A természetet is megerőszakolták, jóval olcsóbb technikával, a mostani bekerülési költség töredékéért lehetett volna rézsűt vágni a hegyoldalba.
Az alagút fúrása, völgyhíd építése mindig a legrosszabb megoldás. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Ausztriában és Németországban, ahol többezer km autópályát építetettek, az Alpokon átvezető szakaszokon szinte alig találni alagutat (de ha lehet, még völgyhidat sem). Az autópályák, bár általában folyóvölgyekben, sűrűn beépített területen mennek át, a német-osztrák építészek berzenkedtek alagút fúrásától, völgyhíd építésétől.
Ennek oka, hogy az alagút (völgyhíd is):
- az egyik  legveszélyesebb közlekedési építmény: itt a balesetek, tűzesetek szinte mindig halálesettel párosulnak
- üzemeletetésük a hagyományos autópályához képest többszbörös; a völgyhídakon folyamatosan meg kell figyelni, h ogy vannak-e repedések, rozsdásodások, a szerkezetet (az útburkolaton kívül is) folyamatosan kezelni kell, karban kell tartani. Az alagútakat folyamatosan szellőztetni kell, kamera és riasztórendszer megfigyeléséhez és üzemeltetéséhez külön személyzet kell
- a hidak-alagútak csökkentik az gépkocsik áramlási sebességét, mivel ezeken a pontokon, mindig csökkenteni kell a sebességet (alagutakban általában 80-ra, völgyhídak esetében 100-ra).

Ugyanazon pénzből 3-4x tögg folyóméter pálya lett volna építhető, amely mindenféle sugallmazás ellenére is gyorsabb közlekedés tett volna lehetővé. Emellett rövidebb útvonalon, gyorsabb építkezéssel.
Az alagútakban emellett folyamatos szellőzést kell biztosítani, így kb. 20 év alatt mégegyszer kifizetjük az alagút árát.

Hiába minden érv, a Strabag megépítheti azt, amit saját hazájában nem...

Önkormányzati weboldal tízmilliókért

Sok példát szeretnénk bemutatni, kezdjük is már rögtön az elején Budakeszi weboldalával, amelynek a fejlesztését 70 Millió Ft-ért oldotta meg az Önkormányzat.
Igen, nem írtuk el, 70 Millió Forintról van szó.

Budakeszi arról nevezetes, hogy itt lakik Budapest érdekeit a szavak szintjén a legjobban védő Demszky Gábor. Itt írja szabadidejében (a budakeszi erdőkben) a Budapest környéki falvakba kiköltözőket ostorozó közleményeit, amiben arra búzdított, hogy ne költözzenek ki a drága állampolgárok Budapestről, hiszen az egy Világváros, ahol jó élni.
Egyébként Budakeszi egy csodálatos hely, ahol -Magyarországon először- a MIÉP az MSZP-vel koaliciót kötött. Míg ifj. Hegedűs Lóránt az Erzsébet hídon és a Belvárosi Református templomban harcolt az MSZP-vel, felesége Kovács Enikő, csendesen otthon szövetséget kötött az MSZP-vel. Ennek során alpolgármester lett Budakeszin.

Működött már évek óta, egy jól használható weboldal a www.budakeszi.hu alatt, de valamiért egyszer a testület úgy döntött, hogy a www.budakesziportal.hu alatt egy konkurrens weboldalt indít.

Ahelyett, hogy inkább leaszfaltozott volna 10 utcát, inkább az informatikai teret fejlesztette. Egy gagyi, használhatatlan oldal készült, ahol semmi lényegeset nem lehet megtalálni, sem elintézni.
A hangzatos név, a térinformatika is átverés. A földhivatalban már Torgyán József idején felmérték Magyarország területét, ami ma is bárki részére hozzáférhető a földhivatalokban.